Öntözővíz: a sikeres kertészkedés alapja

Az öntözővíz ásványi összetétele és ezekkel összefüggő egyéb tulajdonságai (EC, pH, keménység, mérgező elem-tartalom stb.) befolyásolják a növények életfeltételeit, illetve hatással vannak az öntözőrendszer élettartamára.

Az esővíz hátrányai

Az esővíz „lágy” víz, ami azt jelenti, hogy nem tartalmaz oldott sókat, azaz tápanyagszegény. Esővízzel történő öntözés esetén rendkívül fontos, hogy elegendő tápanyaghoz jutassuk a gyepet és a kerti növényeket. Ebben szakszerű segítséget nyújt a LandscaperPro termékcsalád.

Műtrágya-választónkat itt érheti el!

 

Mi van az öntöző vízben?

Minden felszín alatti és felszíni vízforrásból, vagy akár a vezetékes hálózatról származó víz tartalmaz oldott ásványi sókat, földrajzi elhelyezkedéstől, vízforrástól függően eltérő arányban és mennyiségben. Nincs tehát két egyforma minőségű vízzel öntöző kertész.

 Egyes vizek klór tartalma olyan magas lehet, hogy az már káros egyes növények fejlődésére. Figyelem: a vezetékes víz „klóros szaga” nem jelenti automatikusan, hogy magas a klórtartalma az ilyen víznek. A „klór jellegzetes szagától” mentes kútvíz gyakran sokkal magasabb klór-szinttel rendelkezhet, mint a vezetékes víz. Amíg a klór esőben kimosódik a talajból, az öntözővízzel kijuttatott nátrium felhalmozódik, rontja a talajszerkezetet, gátolja a kálium és más kationok felvételét. Gyakran a sekély kutak sok nátriumot tartalmaznak, ezért célszerű mélyebb, vízzáró réteg alatti vízből öntözni, vagy az esővizet is hasznosítani. Néhol a kútvizek jelentős mennyiségben tartalmaznak vasat is, de ez ebben a formában a növény számára nem felvehető. Ettől viszonylag könnyű mentesíteni a vizet: tározóban felfogva, és onnan visszaszivattyúzva az öntözőrendszerbe (A vasionok ugyanis levegővel érintkezve vasoxid – rozsda – formájában kicsapódnak).
A hazai öntözővizek esetében a legtöbb gondot a magas hidrogénkarbonát-tartalom okozza. Amellett hogy emeli talaj-pH-ját, a sótartalmát, ez a felelős a vízkeménységért is. Kemény víz használatakor egyes tápelemek a növény számára felvehetetlenné válnak és hiánytünetek alakulhatnak ki, illetve az öntözőrendszer dugulását okozó vízkőképződésért is felel. A kemény öntözővízben egyes műtrágyák rosszul oldódnak, a benne lévő tápanyagok nem kellően hasznosulnak. A fel nem oldódott tápanyagok a tartály alján vagy az öntözőrendszerben maradnak, eltömődést okoznak, vagy felhalmozódnak a talajban, mígnem a tápelem-arányok teljesen felborulnak, hiánytünetek vagy mérgezési tünetek lépnek fel. (A mikro- és makroelemek felvételének egyaránt kedvező pH-szint a legtöbb növény esetében 5,8 és 6,5 közötti). A folyamat visszafordíthatatlanná válik, végül a növény akár el is pusztulhat.

De mit tegyek, ha rossz minőségű az öntözővizem?

Az öntözővíz minőségére a laboratóriumi öntözővíz-vizsgálat ad választ. Vízvizsgálat nélkül többnyire csak a végeredményből gondoljuk, hogy valami nincs rendben. Ha azonban megvizsgáltatjuk öntözővizünket, lehetőségünk van annak javítására: keveréssel (esővíz, csapvíz), savazással, a megfelelő műtrágya megválasztásával.

LANDSCAPERPRO TIPP:    Javasoljuk, hogyha kútvízzel vagy csatornavízzel öntöz, vízminőségére szabott, szakszerű és takarékos tápanyag-utánpótlási tervet valósítson meg, hogy gyönyörű, életerős növényekben gyönyörködhessen kertjében!

Hozzászólás