Száraz foltok a pázsitgyepben; okok és megoldások

A gyepet kezelő kertfenntartók közül sokan tapasztalhatják, hogy a nyári időszakban bizonyos helyeken száraz foltok alakulnak ki. Kezelésükre a nedvesítő szerek használata immár bevált gyakorlat lett a gyep-fenntartásban. Fontos, hogy a szárazfolt-jelenséget (angolul dry spot, vagy dry patch) megkülönböztessük az egyszerű aszály okozta stressz-tünetektől.

Az aszálystressz esetében nem a víztaszító talaj okozza a gondot, hanem egyszerűen a vízhiányból adódó kiszáradás. Például akkor alakulhatnak ki tartósan száraz felületek, ha a szórófej rosszul lett beállítva és az öntözés során nem megfelelő az átfedés a szórásképben. Aszálykor stressz-tünteket mutathatnak a gyengén gyökeresedő fűfajták is, ha a sekély gyökérzet nem tud elegendő vizet felvenni a talajból a föld feletti részek számára.

Szárazfolt-jelenségről akkor beszélünk, ha a kiszáradt foltokat még jelentős mennyiségű vízzel is nehéz visszanedvesíteni. Ebben az esetben víztaszító talajjal állunk szemben. A talaj akkor válhat víztaszítóvá, ha például sűrűn behálózzák a kalaposgombák gombafonalai (boszorkánygyűrű), vagy a növénymaradványok természetes lebomlása során nagy mennyiségű szerves anyag halmozódik fel a gyep gyökérzónájában (filcesedés). A víztaszító réteg elszigetelt foltokban alakul ki a talajban.

A legtöbb megfigyelés szerint a szárazfolt-jelenség manapság jóval gyakoribb, mint 20-30 évvel ezelőtt. Emiatt egyre fontosabbá válik a különböző nedvesítő adalékok, vízháztartást segítő szerek használata, amely a probléma elleni elsődleges védekezési lehetőség. Évről évre egyre több nedvesítő szer jelenik meg a piacon, míg korábban csupán pár készítményt ismertünk, és ezeket is csak igen kivételes esetekben alkalmazták.

Mi okozza a szárazfolt-jelenséget?

A homoktalajú gyepeken mindig is előfordultak valamilyen mértékű víztaszító talajfoltok a gyökérzónában. Ám a probléma akkor kezd el egyre intenzívebben jelentkezni, amikor a füves területeket, golf és sportpályákat nem finomszerkezetes talajokon alakítják ki, és a felülszórásra használt anyagok is durvább textúrájúak. A probléma egyre csak fokozódik a mind intenzívebb gyep-használat miatt, ezt természetesen a fűfelület is megsínyli. Az a törekvés, hogy egész éven át jól használható gyepet alakítsanak ki a kertépítők és pályafenntartók, gyakran vezet oda, hogy a gyepet folyamatosan alacsonyan tartják, miközben a tápanyag- és vízutánpótlást elhanyagolják. Nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat kedvezőtlen hatással van a gyepre és annak gyökérzetére is. Nem állítunk valótlant, ha azt mondjuk, hogy a talaj és gyökérzóna víztaszítóvá válása a jövőben a legtöbb kertben súlyos problémákat fog okozni.

1. ábra  Szárazfoltból vett  és normál gyep-talajszelvény

Az 1. ábrán látható, hogy a lazább szerkezetű, könnyen széteső talajon megfelelő a gyökérfejlődés, míg a szárazfoltban alig látunk gyökereket, és – ahogyan azt a 2. ábra mutatja – a víz gömbölyű „cseppek” formájában halmozódik fel a gyökérzónában. A száraz zóna alatti és feletti talajrétegek vízbefogadó-képessége viszont megfelelő.

2. ábra:  Víztaszító talajon kialakuló nedvesség-cseppek

3. ábra: Gombafonalakkal fertőzött talajszelvény a golfgyep gyökérzónájában

A szárazfoltok és a víztaszító talajok vizsgálata során minden esetben találtak valamilyen víztaszító tulajdonságú anyagot a gyep gyökérzónájában, amelyek általában a homokszemcsékhez tapadó viaszos víztaszító anyagok voltak. Szárazfoltból vagy víztaszító talajból vett mintákon a jelenség azonnal szembetűnő. Ha összehasonlítjuk a szárazfoltból vett homokszemcséket a normál vízgazdálkodású gyökérzónából vett mintával, akkor elektronmikroszkóp alatt jól megfigyelhetjük a víztaszító homokszemcsék felületéhez tapadó szervesanyag-lerakódást (3. ábra). Normál vízgazdálkodású gyepben ilyet kevésbé lehet tapasztalni. A szárazfoltból vett víztaszító lerakódásokat laboratóriumban oldószerek segítségével kivonták és megvizsgálták. A vizsgálat során kiderült, hogy erősen víztaszító tulajdonságú zsírok és viaszok alkotják. A homokszemcséken képződő zsír- és viaszbevonat kialakulásának oka sokféle lehet. Elsősorban azonban kalapos gombákkal erőssel fertőzött gyepeken alakult ki, a gombás fertőzés utáni években, régebbi úgynevezett “boszorkánykörökből a talajban visszamaradó, illetve friss gomba micéliumszövedékből származik. A gyepszelvényből nedves körülmények közötti kitenyésztéssel a gomba jelenléte jól megállapítható (3. ábra)

Az elhalt gombafonalakból visszamaradó zsírok és viaszok azonban csak az egyik okai a szárazfolt-jelenségeknek. Víztaszító talajfoltok ugyanis olyan mezőgazdasági hasznosítású és természetes gyepterületeken is kialakulnak, ahol gombafertőzéssel nem találkozunk. Egyes kutatások szerint a gyepfilc természetes lebomlása során keletkező szerves savak felhalmozódása is okozhatja ezt a jelenséget a talajban.

 

4. ábra: A víztaszító gyeptalajból vett, szerves anyaggal bevont homokszemcsék, illetve normál vízgazdálkodású gyep talajából vett viszonylag tiszta homokszemcsék elektronmikroszkópos képe

 

Mit tehetünk a szárazfolt-jelenség kialakulása ellen, és annak kezelésére?

Az első lépés az, hogy felismerjük a kiszáradás elsődleges okát. Valóban található víztaszító talajréteg a gyepben, vagy egyszerűen csak ki van száradva a talaj? Rendszeresen ellenőrizzük az öntözőrendszer működését: csapadékmérő edények kihelyezésével mérjük meg a kijuttatott öntözővíz mennyiségét és eloszlását. Megfelelő talajelőkészítéssel, szellőztetéssel, a filcesedés eltávolításával és ritkább, de nagyobb adagú öntözéssel alakítsunk ki mélyrétegű gyökérzónát. Mérsékeljük a talajtömörödést, lazítsuk a talajt.

A jelenség kialakulását helyes gyepfenntartási gyakorlattal tudjuk megelőzni, illetve mérsékelni. A legfontosabb feladat, hogy a nyesedéket, illetve a gyepfilcet folyamatosan távolítsuk el a felszínről, így megakadályozhatjuk, a kalaposgombák micéliumszövedékének kialakulását. A víztaszító talajréteget friss gyökérközeggel pótolhatjuk, megfelelő minőségű termőtalajjal történő felülszórással.  A száraz foltok a fű számára is stresszt okoznak, éppen ezért emeljük a nyírásmagasságot és kerüljük a hengerelést, még akkor is, ha az a labda gördülési sebességének rovására megy. Felülvetéskor válasszunk  a mélyebben gyökeresedő fűféléket, például tippanokat és csenkeszeket tartalmazó fűkeverékeket, és hanyagoljuk a sekélyebben gyökeresedő, könnyen kiszáradó réti perje használatát. Ügyeljünk a helyes öntözésre: hetente 2-3 alkalommal juttassunk ki egyszerre nagyobb mennyiségű öntözővizet, hogy elősegítsük a gyökerek mélyre hatolását és megakadályozzuk a gyepfelület állandó nedvessége miatt kialakuló gombafertőzést. Tápláljuk a gyepet megfelelően, hogy megerősödjön. Ez hosszú távon is jó megoldás.

Amennyiben valóban víztaszító talajjal állunk szemben, akkor azt közvetlenül kell kezelnünk. Súlyos esetben csökkentsük a vízelvonó hatású, vasszulfát-tartamú anyagok használatát (például ilyenek a mohaírtó szerek), mert ez tovább rontja a helyzetet. A nedvesítő szerek használata azonnali megoldást nyújthat a szárazfoltok kezelésében, mind az aszálystressz, mind a kiszáradás és a víztaszító talaj okozta tünetek mérséklésében. Éppen ezért a modern gyepfenntartásban ez ma már bevált gyakorlat.

Az első nedvesítő szerek körülbelül 40 éve jelentek meg a piacon, amelyek  általánosan használt felületnövelő anyagok (detergensek) voltak. A különböző egyetemek és cégek által végzett legutóbbi kutatások eredményeként ma már igen hatékony nedvesítő szerek állnak rendelkezésre, amelyek megoldást nyújtanak a gyepekben kialakuló szárazfoltok kezelésére. A legmodernebb készítmények már szinte a nullára tudják mérsékelni a szárazfolt-jelenség okozta tüneteket, még rossz öntözési gyakorlat, gyenge gyökeresedés és tömör talaj esetén is. A gyepszőnyeg-termesztés során korszerű, alacsony ráfordítású műtrágyázási és öntözési programokkal kombinált, programszerűen használt nedvesítő szerekkel csúcsminőségű sportfelületet adó gyepet kapunk.

A piacon kapható nedvesítő szerek között azonban igen nagy különbségek vannak, éppen ezért körültekintően válasszunk! Vegyük alapul a kijuttatási lehetőségeinket, és válasszuk az igényeinkhez legjobban illő készítményt. Ne feledjük: már az idény kezdetétől programszerűen alkalmazott nedvesítő szeres kezelések adják a legjobb eredményt.

Az ICL kínálatában található, H2Pro talajnedvesítő és vízáteresztést segítő szerekről itt olvashat bővebben.

 

Hozzászólás