A kimosódáshoz kötődő nitrogénveszteségek elkerülése

A környezeti hatásoknak ellenálló, egészséges gyep telepítéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű tápanyagok, különösen a nitrogén alkalmazása. Ha túl kevés a nitrogén, a növény elveszíti színét, elvékonyodik, elgyengül, hajlamosabb lesz a különböző növénybetegségekre, miközben a gyom és a moha is megjelenik. A túl sok nitrogén sem szerencsés, mert az gyenge növekedést idézhet elő és kimerítheti a szénhidrát tartalékokat, ami szintén fogékonnyá teszi a növényt a betegségekre. Köztük azoknak, a környezeti hatások által okozott betegségeknek is kiteszi, amelyeket a kedvezőtlen hőmérséklet vagy a nedvességtartalom idéz elő.

A túl sok nitrogéntartalmú műtrágya alkalmazása a kimosódási veszteség veszélyével is együtt jár, ami a létfontosságú anyagok drága pazarlásához vezet. A nitrogén körforgásának szerepét, valamint a nitrogénveszteség lényegét is érdemes megérteni ahhoz, hogy optimalizálhassuk a műtrágya használatát. Mindez segít a kimosódás minimalizálásában, valamint a környezet esetleges szennyezésének csökkentésében is.

Mi az a nitrogén körforgás?

A nitrogén a növény növekedéséhez szükséges legfontosabb makro-tápanyag. Körülöttünk van a levegőben, belélegezzünk, de nem lehet közvetlenül a növényekből hasznosítani. A legtöbb nitrogént a növények az oxidált formájában veszik fel, nitrátként. A nitrogén körforgásának részeként a nitrogén nitráttá alakul a talajon belül.

Nitrogén körforgás

1. lépés: bemenő anyagok

  • A növény egészségének fenntartása érdekében műtrágya formájában nitrogént juttatunk a talajba.
  • A talaj mikrobái elbontják az elpusztult növényi anyagokból (levelekből, szárakból, gyep gyökérzetéből) származó szerves anyagokat, a talajba ammónia formájában visszajuttatva a nitrogént.
  • A hüvelyesek, mint például a lóhere, képesek a légkörből megkötni a nitrogéngázt.

2. lépés: átalakítás

  • A talajban lévő nitrifikáló baktériumok a talajban jelen lévő ammóniumot, amely vagy műtrágyaként vagy szerves anyag lebomlása által került a talajba, nitrátokká alakítja. A folyamatért, melyet mineralizációnak neveznek, leginkább a baktériumok és a gombák felelősek.
  • A hüvelyes növények gyökérrendszerében jelen lévő nitrogénmegkötő baktériumok a nitrogéngázt nitráttá alakítják.

3. lépés: felvétel

  • A növények felveszik az elérhető nitrátot és ammóniumot a talajból, amelyet a növekedésükhöz használnak fel.

4. lépés: veszteségek

  • A kimosódás – az oldott tápanyagok lefelé irányuló mozgása a talajprofilon keresztül. Ez felelős a talaj nitrogénveszteségéért. A növények gyökerei alatti mélységig lejutó nitrogén elvész.
  • A fűnyírás által levágott fűdarabok olyan nitrogént tartalmaznak, amelyet a körforgásból kiszakítottak, és nem hagyták, hogy újrahasznosuljon a talajban, amely újabb növények táplálására felhasználható lett volna. A növekedés erőltetésének műtrágyával történő előidézése a fűnyírás gyakoriságának növelését, valamint nagyobb mennyiségű nitrogén elvesztését eredményezi.

Hogyan vész el a nitrogén a kimosódás által?

A nitrogén különösen hajlamos a kimosódásra, mert nem csak, hogy az emberek alkalmazzák a legnagyobb mennyiséget belőle a növekedés ösztönzése érdekében, de nitrátként és karbamidként rendkívül jól oldódik vízben, tehát módfelett mozgékony.

A nitrogénveszteség kimosódás által általában magasabb a nedvesebb területeken, mint a szárazabbakon, mivel az eső mennyiségének meg kell haladnia a párolgási szintet, hogy elősegítse a víz profilon keresztüli lefelé irányuló mozgását.

A könnyű, homokos talaj infiltrációs/perkolációs jegyei és alacsony tápanyagmegtartó funkciója miatt szintén hajlamosabb a kimosódás általi tápanyagveszteségre, mint például az agyagos, szerves talaj.

A legfontosabb tanácsok a nitrogénveszteség minimalizálásához

  • Csak annyi nitrogént használjunk, amennyit a gyep igényel, valamint gondosan mérlegeljük az épp aktuális növekedési periódust. A túl sok nitrogén használata elgyengítheti a növényt, valamint elveheti a létfontosságú szénhidráttartalékát. Emellett a talaj típustól, és az időjárástól függően a kimosódáshoz kötődő veszteséget okozhat, miközben túl sok nyírást igényelhet majd a fű.
  • Mindig megfelelő műtrágyát kell alkalmazni. Kevés öntözés előtt, vagy amennyiben az előrejelzés kevés esőt ígér, javasolt a granulátum formátumú műtrágyát alkalmazni, hogy szárítsa a gyepet. A nedvesség ahhoz szükséges, hogy a granulátum feloldódjon, és hogy a gyep azt hasznosítani tudja.
  • A kimosódás megelőzése érdekében fontoljuk meg a lassú oldódású műtrágya alapanyagként való használatát. Használjuk Landscaper Pro termékcsalád bevont termékeit. A bevont termékek granulátumai felszívják a vizet a környezetből, ezáltal a tápanyagok belül feloldódnak. Ahogy a talaj hőmérséklete emelkedik, a granulátumon belül nyomás keletkezik, amelynek hatására a tápanyagok egy féligáteresztő bevonaton távoznak. A tápanyagok távozási sebessége a bevonat vastagságától függ: 2-3 és 8-9 hónap között mozog. A talaj hőmérséklete, PH-ja, és nedvességtartalma nem befolyásolja az oldódási folyamatot, és nincs kezdeti „robbanásszerű” növekedés. Ehelyett a tápanyagok lassan oldódnak fel, amiket a gyep hatékonyan fel tud használni ahhoz, hogy egészséges, erős növény fejlődjön, valamint egyenletes felület (pázsit) szülessen.
  • Legyen elfogulatlan a műtrágya kiválasztásával kapcsolatban. Az évszakra és az éppen érvényes időjárási viszonyokra tekintettel válassza ki, hogy granulátum, vagy folyékony formátumot vásárol. A granulátum a legköltséghatékonyabb és legegyszerűbben alkalmazható tápanyagforrás. Amennyiben nagyobb szükség van a növekedési arány irányítására, vagy az időjárási viszonyok nem járulnak hozzá a granulátum formátumú műtrágya használatához, fontolja meg a folyékony állagú termék használatát. Ezek a termékek kevés tápanyagtartalmúak és a többször keveset alapon kell alkalmazni – attól függően, hogy mennyit igényel a növény. A folyékony műtrágya, kevés vízmennyiséggel, közvetlenül a növényi levélen is alkalmazható, ezáltal a talajba történő áramlás hatására a tápanyagveszteség a minimálisra csökken. Az eredmény rendkívül gyors lehet, ám a tápanyag többszöri alkalmazására van szükség.
  • Olyan szakszerű termesztési eljárást alkalmazzon, amely elősegíti egy egészséges, mély gyökerű növény fejlődését.

– Az éppen érvényes körülményeknek megfelelően állítsa be a vágási magasságot. Ha hosszú időn keresztül rövidre nyírja a gyepet, az a gyökér mélységének csökkenéséhez vezethet.

– Ne használjon túl sok vizet. A túl sok öntözés egy sekély gyökerű gyep kialakulásához vezethet. Fontolja meg az öntözés mennyiségét, időtartamát, valamint gyakoriságát.

– Bizonyosodjon meg arról, hogy a felület megfelelően levegőztetett és optimális a vízelvezetése. A rossz vízelvezetés szerves anyagok kialakulásához vezet, és sekély gyökerű növényt eredményez és ezáltal a talaj hajlamosabbá válik a kimosódásra.

Összességében a nitrogén nélkülözhetetlen a növény növekedéséhez, de különösen hajlamos a kimosódásra. Amennyiben gondosan kiválasztja a műtrágyát, annak dózisát és alkalmazásának módját, csökkentheti a kimosódás általi veszteségek mennyiségét. Bevont műtrágya vagy lassú oldódású granulátum használatával jelentősen csökkentheti a kimosódáshoz kötődő környezeti veszteségek mennyiségét, így optimális energiaráfordítással egy egészséges, jó minőségű gyepet kaphat eredményül.

Hozzászólás