Metszés | 1

Ebben a cikkben: 

  • Miért metsszünk?
  • A „természetes” korona
  • Hogyan érdemes metszeni?
  • A metszés típusai

Miért metsszünk?

A növények a természetben nem igényelnek metszést, emberi beavatkozás nélkül a rendelkezésre álló helyhez alkalmazkodva növekednek. A metszést a mezőgazdasági termelők és a kertészek vezették be, azért, hogy:

  • kialakítsák a végleges formát
  • csökkentsék a növény méretét
  • növeljék a virág- és terméshozamot

A „természetes” metszés

A növények “természetes” metszése egy nagyon egyszerű technikát takar: mindössze néhány ág levágását. Gyümölcsfák és dísznövények esetén is alkalmazható, de főleg azoknál a fajoknál, amelyek nem szeretik a drasztikus visszanyesést (ilyenek a meggy, a dió és a legtöbb tűlevelű).

A gallyak levágásával:

  • irányíthatjuk a növény növekedését
  • biztosíthatjuk, hogy a fény és a növényvédő szerek a lomb belsejébe is behatoljanak
  • esztétikus formát adunk a lombkoronának
  • növeljük a termés mennyiségét és minőségét
  • megkönnyítjük a betakarítást

Győződjön meg róla, hogy nem rongálja meg gyümölcsfáit pontatlan és rendszertelen metszéssel. A vágás mindíg legalább 0,5 cm-el egy hajtás felett legyen, ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a rügyeket. A metszésalap ferde legyen és sima. Ez segíti a sebgyógyulást és megakadályozza, hogy fertőzés vagy víz jusson a sebbe.

Mikor érdemes metszeni?

A metszés megfelelő időpontja és technikája a növények fajtájától függ.

Növény fajtája Hogyan metsszük
Növények, amelyek tavalyi ágon virágoznak és teremnek …. Távolítsunk el a nem termő gallyakat a virágzás befejezése előtt, általában nyár elejéig.
Növények, amelyek idei ágon virágoznak és teremnek Kétszer metsszük: először télen távolítsuk el az öreg ágakat, majd tavasszal / nyár elején vágjuk vissza az előző évben nőtteket (ez az úgy nevezett zöldmetszés)

Általában az ideális metszési idő megegyezik a nyugalmi időszakkal, mivel:

  • Ilyenkor jóval kevesebb a nedvvesztés
  • Elkerülhetőek a vírusfertőzést hordozó vagy fát károsító rovarok (különösen a fával táplálkozó, ilyenkor telelő rovarok miatt fontos ez).
  • Lehetővé teszi a gyors sebgyógyulást, hiszen nemsokára megkezdődik a növekedési időszak
  • (Lombhullató növények esetében) ilyenkor jobban látható, hogyan befolyásolja a metszés a növény alakját és struktúráját
  • Minimális a fertőzésveszély, mert a kórokozók és a rovarok nyugalomban vannak.

A metszés legfontosabb szabályai

  • A metszőolló kellően éles legyen és pontosan zárjon.
  • Dolgozzunk minél kevesebb roncsolással, egy határozott vágással.
  • Ne hagyjunk túl nagy csonkokat, mert ezek később gyógyulnak. Metsszünk a rügyhöz közel, vigyázva, hogy ne sértsük meg azt.
  • Az ollót fertőtlenítsük minden vágás után.
  • A sebet kezeljük sebtapasszal.

Mi az, amit nyugodtan lemetszhetünk?

A fákról nyugodtan le lehet vágni azokat az ágakat, gallyakat, amelyek láthatóan élettelenek, szárazak, vagy barna korhadásos vagy elfeketedett (beteg) részek vannak rajtuk. Érdemes levágni azokat az ágakat is, amelyek az épülethez, kerítéshez vagy egymással összedörzsölődve felsérthetik kérgüket. Szedjük le az elhalt, de a fán, bokron maradt leveleket, virágokat, terméseket is, akár kézzel.

A metszési szabályok betartása fontos, de természetesen minden gyümölcsfa egyedi, mindig a metszendő fa alkatához és a kertész lehetőségeihez kell igazítani a metszést.

Metszés típusa Előnyös hatása
Koronaalakító metszés                   …..  A koronaalakító metszéssel a beültetett facsemeték gyökérveszteségét igyekszünk egyensúlyba hozni a fa koronájával.
A visszametszett koronavesszők vagy suhángok igen sűrűn hajtanak ki. Ha ezeket nem ritkítjuk meg, a fa koronája túlságosan elsűrűsödik. Az alakító metszésnek törzskialakító és erősítő hatása is van. Az erős törzs képes az ágrendszert majd megfelelően kifejleszteni és hordani a termést.
Termőre metszés (fenntartás) Metszéssel tarthatjuk a fákat fiatalon, hogy gyümölcstermő képességük minél hosszabban kitartson. A produktív évek alatt termett, fogyasztható gyümölcs mennyiségét akár 25-30%-kal is növelheti a helyes (termőre-) metszés. Ráadásul a gyümölcsei tetszetősebbek, érettebbek, nagyobbak, színesebbek lesznek.
Ritkító metszés A ritkító metszés sel érhetjük el, hogy a korona ne váljék túl sűrűvé, mivel a szellős koronaforma kedvez a gombásodás elleni védekezésnek és a növényvédő szerek is jobban eljutnak a korona belsejébe. A napfény is bejut, így a belső részeken a termőrügyek is ki tudnak kialakulni és az ágak belső részei sem kopaszodnak fel.
Ifjító metszés Idősebb fáknál a korona elöregedése és felkopaszodása teszi szükségessé a metszést.
Csak az a fa ifjítható meg, amelynek gyökérzete és törzse, vastag ágai épek, egészségesek. Ha ez nincs így, akkor a legjobb a fát kivágni.
Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi, hogy sok gyökér vagy tősarjat hoz, és a fa koronája sok vízhajtást nevel.

Hozzászólás