Levegőztetés és a hasogatásos eljárás

Levegőztetés

A levegőztetés minden pázsitrészen fontos, de annak szükséges intenzitását és gyakoriságát az egyes területek tekintetében számos tényező befolyásolhatja. A legfontosabb az, hogy az adott gyepterület mekkora terhelésnek van kitéve, illetve milyen az alatta fekvő talaj összetétele. A nagy használati terhelésnek kitett, finomszemcsés, agyagos talaj hajlamos betömörödni, ezért intenzívebb és gyakoribb levegőztetése szükséges, összehasonlítva egy kis terhelésnek kitett, jó vízlevezetésű homokos talaj levegőztetési gyakoriságával.

Miért kell levegőztetnem?

Az egészséges talaj szilárd összetevők, víz, levegő, mikroorganizmusok és szerves anyagok keverékéből áll. A talaj tehát jelentős mennyiségű levegőt is tartalmaz. A levegőztetés arra való, hogy a földben fenntartsuk a víz és a levegő egyensúlyát, így a talaj egészséges maradjon. A jól levegőztetett talaj könnyedén beszívja az eső- és az öntözővizet egyaránt. Jó vízlevezetés és magas levegőtartalom jellemzi. Ez kulcsfontosságú, mert számos hasznos mikroorganizmus a természetben aerob (oxigén igényes) életformát folytat, így pedig életjelenségei fenntartásához levegőre van szüksége. Gyengén levegőztetett talajban a mikroorganizmusok nem működnek megfelelően, ennek következményeként pedig a szerves anyagok hatékony lebontása sem biztosított, így pedig a fontos tápanyagok felhasználásának mértéke is csökken.
Továbbá, az egészséges növekedéshez és a stresszes időszakok elviseléséhez szükséges ellenálló képesség növeléséhez minden növénynek szüksége van arra, hogy kiterjedt gyökérrendszert fejlesszen ki, így könnyebben hozzáférjen a vízhez és tápanyagokhoz. A rosszul levegőztetett talaj szemcséi kisebbek, a terheléstől összetapadnak, és a tömörödéstől a talajszerkezet károkat szenved. Ennek következményeként kevesebb tér marad a növények gyökereinek, és kisebb hely jut a levegőnek és a víznek. A jól levegőztetett talajban lévő kiterjedt gyökérszerkezet biztosítja a növény túlélését forró és száraz körülmények között is.

A levegőztetés fő céljai tehát:

  • Enyhíti talajtömörödést
  • Növeli a felszíni víz elvezetését
  • Javítja a gyökerek levegőellátottságát
  • Javítja a talajszerkezetet
  • Növeli a gyökérképződést
  • Elősegíti a szerves anyag felszínközeli lebontását
  • Növeli a szárazságtűrést (közvetve, azáltal, hogy ösztönzi a gyökér a mélyebb növekedését, és a felszínt a beszivárgó víz számára előkészíti)

Milyen levegőztetési módszerek vannak?

Sok különféle levegőztetési módszer létezik, de a rutin eljárást a hasítás és a lyukasztás jelentik.

A hasítókapa különböző módokon írható le, alakjától vagy működési módjától függően: kés, gyémánt, véső és gyökérmetsző. A kapák úgy vannak kialakítva, hogy áttörjék a felszínt, ezzel stimulálják a gyökérnövekedést, miközben maximalizálják a légcserét és minimalizálják a beavatkozást. A hasítást legjobb ősszel végezni, így a hasadékok nyitva maradhatnak, van idő a gyep regenerációjára.

A szilárd lyukasztás tavasszal és nyáron is végezhető művelet. A lyukasztók egy sor különféle átmérőben és hosszban kaphatók, olyan lyukat ütnek, amely nem fog tátongani.

A rutin levegőztetés a talaj felső 7- 15 cm részére koncentrál. A szükséges felszerelés a megművelendő terület nagyságától és minőségétől függ. A kevésbé igényes fűfélék (angolperje, réti csenkesz és réti perje) által uralt nagy területek legjobban gépesített berendezéssel, például merev boronafogakkal (cövekkel) vagy repesztővel ellátott doblevegőztetővel kezelhetők. A traktorra szerelhető célszerszámok nagy méretválasztékban kapható, mezőgazdasági haszonjárművek.

Kisebb területekhez, különösen kertek, díszgyepek esetében jobb választás lehet a kisebb méretű, önhajtású, vagy gyalog tolható levegőztetők. Ezek elérhetők dob vagy ütős szerkezettel, és különféle méretű és típusú szerszámok fogadására alkalmasak (lyukasztó, tömör, üreges és a kanál típusok).

A lokalizált munkák esetében fontos szerep jut a kéziszerszámoknak (kerti vasvilla, gereblye), főként száraz foltok vagy helyi kiszáradásos és tömörödéses problémák esetén.

És mi a helyzet az üreges lyukasztással?

Az üreges lyukasztás egy speciális eljárás; a talaj egy darabját fizikailag eltávolítjuk, hogy szerves anyagot és rossz minőségű földet távolítsunk el, és/vagy csökkentsük a talajtömörödést.levegőztetés üreges lyukasztássalAz ehhez használt üreges boronafogak 6 mm és 25 mm átmérő között nagy méretválasztékban elérhetők, és általában 75-100 mm mélységben tudnak dolgozni. Ez az eljárás igen nagy mennyiségű levegőt juttat a felszín alá, és a talajcsere lehetőségét is nyújtja. Normál körülmények között talajfelszíni trágyázás követi; ekkor homokkal kevert, foszforbázisú trágyát szórnak szét a területen, bejuttatva a nyitott boronalyukakon keresztül a talajba.

Mi a helyzet a mélységi tömörödéssel?

Ahol a talaj vízelvezetési nehézségek, vagy a nedves körülmények között elvégzett földmunka következtében összetömörödött, különleges berendezések használatával
érhetünk el javulást. A talajlazítók a traktor hátuljára szerelhetők, gépboltokban általában nagy méretválasztékban elérhetők, és mindenféle talajviszony esetén alkalmazhatók. A legnagyobbak két és fél méter széles kivitelűek, és 40 centi mélyen is képesek dolgozni.

Az olyan gépek, mint a Verti-drain vagy Weidenmann levegőztetés talajlazítássalugyanazon az elven működnek, mint egy kézi villa. A talaj mélységi levegőztetését emelő művelettel kombinálják, amely mélyen feldarabolja és széthasítja a betömörödött talajrétegeket. Más gépek, mint pl. a Shockwave vagy az Earthquake, más elven működnek, de ugyanazt az eredményt érik el. Ezek a célgépek vibráló és forgó késekkel vannak felszerelve, amelyek egyenes vonalú hasítékokat hoznak létre, szemben a függőleges lyukakat létrehozó boronával.

A sikerhez kulcsfontosságú a mélységi tömörödést mentesítő munka időzítése. A talajnak elég nyirkosnak kell lennie, hogy a repesztőkapa jól áthatolhasson rajta, ugyanakkor elég száraznak ahhoz, hogy a talajrészek feldarabolódjanak és széthasadjanak. Ha túl nedves talajt próbálunk tömörödés-mentesíteni, az könnyen iszapolódáshoz vezethet, és több kárt okoz, mint hasznot. A munkát a legjobb ősszel elvégezni, hogy a gyepnek legyen ideje a szezon előtt regenerálódni.

A hasításos eljárás

A hasítás a levegőztetés egy másik módszere; elsődlegesen egy gyepápolási eljárás, amelynek célja a függőleges növekedés biztosítása, a rendetlen oldalirányú / kúszó növekmény eltávolítása, a moha felszedése és a szerves anyag felhalmozódásának kontroll alatt tartása. A hasítás elvégezhető akár egy egyszerű gereblye vagy láncos borona segítségével, de nagymértékben gépesített, speciális, forgó pengékkel felszerelt hasító célgéppel is. A gyalogosan tolható és a traktorra szerelhető szerkezetek egyaránt rendelkezésre állnak attól függően, hogy milyen nagy a művelés alatt álló terület. A megfelelő felszerelés kiválasztását a megművelendő terület határozza meg, csakúgy mint a kezelés intenzitását és a szükséges kivitelezés minőségét.

A hasítás mértékét a megoldandó probléma súlyossága határozza meg. A rutin eljárás csak a talajfelszínt hasítja fel, eltávolítva a mohát, a filcesedett réteget és más szerves anyagokat (pl. avart) a gyep tövéről. A mélységi munkálatok, amelyek esetében a felszín alá hatolunk be, csak akkor szükségesek, ha a gondozási program kiegyensúlyozatlansága miatt kialakult a glejesedés (black layer). Például ilyen, szerves anyag bomlással kapcsolatos gondokat okozhat a taposás, túlöntözés, túltrágyázás, nem megfelelő levegőztetés, rossz vízelvezetés. A hasításos eljárás komoly károkat tehet a gyepben, csak a tavaszi növekedés időszaka előtt vegyük fontolóra az alkalmazását.

Az őszi levegőztetési munkálatok akkor lehetnek nagyon sikeresek, ha a szezonvégi felújítási munka részeként végezzük el őket, 3-4 lépcsőben felkészítve a gyepet a felülvetésre. Közben az eljárás kiegészíthető könnyű, rendszeres gereblyézéssel. Ez nagyon jó hatással lesz a pázsit tavaszi megjelenésére, ha a nyírással összefüggően végezzük el, azzal pedig, hogy a megfékezzük a szerves anyag felhalmozódását a töveknél, csökkentjük az intenzívebb beavatkozások szükségességét.

Top tippek a levegőztetéshez és a hasításos eljáráshoz

levegőztetés

  • A levegőztetés időzítése fontos. A finom gyepekben és díszpázsit minőségű területeken a lyukasztás nedves időszakban ajánlott, hogy megelőzzük a száraz időszakban a hasítékok nyitva maradását, és a talaj kiszáradását. A mélységi tömörödésmentesítést is nyirkos talajban kell végezni, hogy a boronafogak könnyen áthatoljanak a felszínen, és így a művelet hatékonysága a lehető legjobb legyen.
  • Legyünk biztosak afelől, hogy művelet sebessége a hatékonyság szempontjából optimális, ne csak egyszerűen a lehető leggyorsabban akarjunk túl lenni a feladaton. Ha túl gyorsan végezzük, az áthatolás nem lesz teljes és a művelet a gyep tépésének veszélyével jár.
  • A hasítás a szerves anyag eltávolításának leghatékonyabb módja a felszínről, de munkamélysége korlátozott – általában 25 milliméter. A művelet mélységét a kések méretének 75%-ára kell korlátozni, hogy ne gyengítsük meg túlzottan a felszínt.
  • Tömörödött talaj esetén a levegőztetéssel összefüggésben alkalmazzunk homokos felülszórást, hogy javítsa a talaj vízlevezetési képességet, növelje a terhelhetőséget, és hígítsa a szerves anyagokat a gyep tövénél. A lyukasztó mérete ne legyen kisebb 12 milliméteres átmérőnél, hogy a homok hatékonyan bejuttatható legyen.
  • Csak akkor végezzünk hasításos eljárást, amikor a növekedés elég erős ahhoz, hogy a regenerálódás biztos legyen. Az évi egyszeri kezelésre az ősz kínálja a legjobb alkalmat. A kora tavaszi kezelés csak akkor alkalmazható, ha a növekedés már beindult (április-május), de sose végezzük túl forró/száraz időben!
  • Műtrágyázás után közvetlenül ne levegőztessünk/hasítsunk, hogy elkerüljük a műtrágya szemcsék roncsolódását, ezzel pedig potenciálisan tönkre tegyük a szabályozott feltáródású termék feltáródási ütemét. A munka elvégzése után alkalmazott műtrágya azonban javítja a növekedést, és segíti a gyep regenerációját.

 

Hozzászólás