4 dolog, amit a gyepen ősszel sem szabad elfelejteni!!!

Többször hallani az őszi kerti munkák szükségességéről. Ebben a cikkben a pázsit őszi nyírásáról, locsolásáról, a téli felkészítő műtrágyázásról és az avarról lesz szó. Ez a 4 dolog nagyjából a legfontosabb ahhoz, hogy jövő tavasszal is gyönyörű gyep legyen a kertünkben. Lássuk!

1

Locsoljunk kevesebbet, figyeljük az időjárás változásait!

Az őszi időjárás meglehetősen változékony tud lenni. Gyepünk öntözésével magától értetődően kénytelenek vagyunk az időjáráshoz igazodni, de ősszel ez hatványozottan igaz.
A fő szabály, hogy mindig akkor kell locsolni a gyepet, ha az szárad, ez pedig nem a hónap függvénye. Általánosságban azonban elmondható, hogy ősszel a kevesebb több: sokkal kevesebbet árthatunk, ha túl keveset öntözünk, mintha túl sokat. Heti egy vagy két öntözés elegendő lehet, mégpedig a legmelegebb délutáni órákban. Figyeljünk, hogy inkább kisebb intenzitással, hosszabb ideig locsoljunk, hogy a víz egyenletesen szivároghasson a talajba. Kerüljük az esti locsolást, mert azzal a gombás fertőzéseknek nyitunk teret!

2

Nyírjunk alacsonyabban, ügyeljünk a fűnyíró helyes beállítására!

Ha nyáron nagyobb nyírásmagasságot alkalmaztunk, itt az ideje, hogy visszavegyünk belőle. Állítsuk be a fűnyírót legfeljebb 5 centiméteres vágásmagasságra, ez a legtöbb fűfaj számára megfelelő, és így meggátolhatjuk, hogy a lehulló lomb, majd a hó alatt a pázsit fénytelenné és színtelenné váljon. Ügyeljünk, hogy ne vágjuk túl rövidre, 2 cm alá, mert azzal meggyengítjük a gyökérzetet, így helyrehozhatatlan kárt tehetünk a gyepben, télen ki is fagyhat. Ne feledjük! A gyep 5 fok felett nő, így egy-egy nyírás késő ősszel sem árt.

3

Erősítsük meg a gyepet a téli stressz ellen, használjunk felkészítő fűtápot!

A téli felkészítő műtrágyának az a lényege, hogy szemcséin olyan különleges bevonat van, ami a tápanyagok feltáródását elnyújtja. Ezt úgy éri el, hogy a talaj hőmérsékletének és nedvességtartalmának növekedésére reagálva engedi át őket. Így a benne lévő tápanyagok (elsősorban a nitrogén természetesen) épp akkor válnak a növény számára felvehetővé, amikor annak a legnagyobb hasznára válnak.
Ha a téli felkészítő fűtápot szeptemberben szórjuk ki (például, mert augusztusban felülvetéskor starter műtrágyával kezeltük a területet), azzal körülbelül tavaszig biztosítjuk a talaj tápanyag-utánpótlását. Így a pázsit jól viseli majd a téli zord időjárást, tavasszal pedig szép zöld színével köszönt majd minket.

4

Őszi lombtalanítás a kertben

Három kérdés, amit mindenki szeret feltenni a lehullott levelekkel kapcsolatban…

Miért kell a lombot összegyűjteni?

A fák, bokrok lehullott leveleit nemcsak azért kell összegyűjteni, mert nem néz ki jól a gyepen. A pázsiton heverő levelek fűnövényeink számára élhetetlen környezetet teremtenek: eltakarják előlük a napot és visszatartják a párát, ami gombásodáshoz és kopasz foltok kialakulásához vezet.
Ne higgyünk azoknak, akik az interneten a levelek kint hagyásáról, mint a természetes trágyázás non-plus-ultrájáról írnak nagy lelkesedéssel! Bár a hullott levél valóban használható természetes trágyaként, de csak jól lebomlott, érett, morzsalékos komposzt formájában.
Szóval, gyűjtsük csak össze a leveleket, sok bosszúságtól óvjuk meg magunkat!

Hogyan érdemes a lombot összegyűjteni?

Attól függ, milyen felszereléssel rendelkezünk, és mennyi idő áll rendelkezésünkre. Ha van lehetőségünk arra, hogy kétnaponta lombsöprűvel végigmenjünk pázsiton, nem nagyon lesz semmi további gondunk ezzel. Ha csak hetente egyszer tudunk ilyesmivel foglalkozni, gereblyére is szükségünk lesz, főleg ha közben csapadék is volt. Érdemes minimalizálni azt az idő, amíg a levél a pázsiton hever, törekedjünk mindig a mielőbbi összegyűjtésére, hogy megvédjük a gyepet a befülledéstől.
A kereskedelemben kapható lombszívó vagy lombfúvó berendezések is hasznosak lehetnek, különösen akkor, ha a pázsitunk túlságosan nagyméretű ahhoz, hogy seprűvel hatékonyak legyünk. A lényeg az, hogy saját igényeink és szükségleteink szerint válasszuk ki a megfelelő felszerelést!

Mit csináljunk a lombbal?

Alapvetően három lehetőségünk van:

  • Elégethetjük: ha ezt a megoldást választjuk, legyünk nagyon elővigyázatosak! Szélcsendes időben dolgozzunk, a tüzet soha ne hagyjuk magára egy percre sem, mindig legyen kéznél tűzoltó készülék, de legalább néhány vödör víz! Figyeljünk a környezetünkben élőkre, legyünk tekintettel másokra, és legfőképpen tájékozódjuk a helyi önkormányzat avarégetéssel kapcsolatos szabályozásáról!
  • Komposztálhatjuk: a komposztálás egyáltalán nem bonyolult művelet, és ha megfelelően végezzük, a hiedelmekkel ellentétben semmilyen kellemetlen szaggal nem jár. A nagyobb kertészeti árudákban megvásárolható műanyagból vagy fából készült komposztálókat eleve úgy készítik, hogy szabályozzák a levegő áramlását és a megfelelő nedvességtartalmat, így azokkal alig van tennivaló. A komposzt széleskörűen felhasználható a kertben. Minél nagyobb a pázsitfelületünk és minél több a lombhullató fa a kertünkben, annál nagyobb komposztálóra van szükségünk. A hullott lomb és a fűnyesedék jól összefér egymással a komposztban. Fontos, hogy rendszeresen keverjük meg!
  • Leadhatjuk zöldhulladékként: a legtöbb településen külön erre a célra lehet igényelni az önkormányzattól vagy a helyi hulladékgazdálkodótól biológiai úton lebomló műanyag vagy papírzsákot. Az összegyűjtött lombot más kerti hulladékokkal együtt a zsákokba kell tenni, majd az utcára kihelyezni, hogy a közmű cég elszállíthassa, és megfelelő módon kezelhesse.

Hozzászólás